Tartalom:

(folyamatosan bővítve!)

 

A Shar pei története

 

Kölyök kutya vásárlása elött:

Kiskutyát szeretnék! Hogyan tovább?, Kiállítás, tenyésztés vagy "csak" társ, Kan vagy szuka, Szocializáció

Kiskutya érkezik a házhoz

Szobatisztaság,Táplálás, Mozgásigény, Szemek  -fülek, Pórázhoz szoktatás, Követés póráz nélkül, Az egyedül hagyás

Egészségvédelem:

Fertőzések, A Shar pei fontosabb betegségei, -Bőrbetegségek -Demodex Canis, Szembetegségek, A fül, Vese Amiloidosis, Shar pei láz, Izületek betegségei (HD, ED, Patella)

 

Válaszok a kutyatulajdonosok által, a csípőízületi diszpláziával (csd, dp.) kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdésekre:

Pár szó a kiállításokról:

Mi is az a kiállítás?, Milyen magyar kiállítások vannak?, Hogyan készítsük fel a kutyánkat és magunkat a kiállításra?, Mi az a ringdresszúra?, Hogyan váljak jó kiállítóvá?, Milyen a jó felvezetés/felvezető?, A shar pei felvezetése, beállítása, Kiállításra megyek, mit vigyek magammal?, Mi az a junior handling/profi handling?

 

 

~A Shar-pei története:

 

 Ősi kínai kutyafajta. Dél–Kína Kwung Tung tartományában Dah Let város és Dialak környéke a fajta valószínű származási helye. A környéken talált, a fajtára vonatkozó leletek a Han dinasztia korára ( kb. ie. 206 – isz. 220) vezethetők vissza.

AEz a kifejezés a shar-pei durva szőrzetére utal, mely egyedülálló más kutyafajtákra nem jellemező.

Nem volt úri, felsőbb osztálybeli luxuskutya, mint a Pekingi palotakutya, a Shih-Tzu vagy a Mops. Haszonállatként tartották, inkább a parasztok, vadászatra  és területvédésre használták.

Csak később lett ismert egy új, de teljesen más szerepben, harci kutyaként használták. Az arénabeli esélyeiket növelte szőrzete, amit az ellenfélnek nehéz volt megragadni és a laza bőr lehetővé tette számukra, hogy megfordulva megharapják a támadót. Egyes jelentések szerint, hogy növeljék az agressziójukat , bort és kábítószert kaptak.

Mikor Kína a 19. századtól egyre inkább nyitott lett és a nyugati világ befolyása megérintette, nagyobb és veszélyesebb kutyák kerültek be az országba, az egyeduralkodó shar-pei már nem volt egyenrangú ellenfél. Mivel alig volt rá kereslet, gyorsan csökkent az állomány. A másik tényező az volt, hogy a kommunista rezsim a kínai népköztársaság ideje alatt komoly adókat vetett ki a kutyatartókra.

1950-re már nagyon kevés shar-pei maradt. Néhány egyed fellelhető volt még vidéken, Hongkongban, Macao-n, Taiwanban és Kína közeli szigeteken.

1970-ben egy új, kis tenyésztői csoport megint érdeklődést mutatott a fajta iránt. Ketten közülük, nem mindennapi érdeklődéssel közeledtek a fajtához, az egyik Mr. C. M. Chung (Jones Kennel) aki előzőleg már tenyésztett shar-peit és a fiatal Mr.Matgo Law (Down Homes Kennel) aki csak akkor kezdte kiépíteni saját tenyészetét. Nagyon kevés volt azon egyedek száma, akikkel tenyészteni lehetett, a legtöbbnek nem volt igazolható a származása, ezért a tenyésztők beltenyésztéssel fejlesztették tovább az állományukat, figyelve a fajta egészségére és harmonikus testfelépítésére.

 

Kölyök kutya vásárlása előtt

Kiskutyát szeretnék!

hogyan tovább??

 

Általában hosszú vívódás után hirtelen, egyik percről a másikra döntjük el, hogy veszünk egy kölyökkutyát. Talán a fajtaválasztás is hirtelen ihlet, talán sokáig latolgattuk, hogy melyik típus illik hozzánk leginkább, de amikor döntöttünk, akkor MOST, AZONNAL szeretnénk döntésünk gyümölcsét magunkhoz szorítani, simogatni, gyömöszölni.

Talán ez a kölyökvásárlás legnagyobb csapdája. Ugyanis mi történik ilyenkor? Előhalászunk egy Kutya újságot, felhívogatjuk a csábítóbbnál csábítóbb hirdetések feladóit és lenyomozzuk, hogy hol van kiskutya. Betuszkoljuk családtagjainkat, barátainkat az autóba, és elindulunk a legközelebbi címre. Ez az egész folyamat nem tart tovább egy-két délutánnál - holott társunkat 8-10 évre vesszük magunkhoz!

Amikor megérkezünk a tenyésztőhöz, izgalmunk és birtoklási vágyunk hullámai már mindent elmosnak. Ráadásul beleesünk a következő csapdába:

MINDEN KÖLYÖK ARANYOS!!

bájos, kedves, idétlen, szeretni való, ahogy egymás hegyén-hátán bukdácsolnak, elkapják cipőfűzőnket... Még arra is hajlamosak vagyunk ilyenkor, hogy színpreferenciáinkat sutba dobjuk: ha feketét akartunk, és csak sárga csöppség van, jó lesz az is! Ráadásul a legtöbb tenyésztő pontosan ismeri ezt a lelkiállapotot és ki is használja: pontosan a megfelelő mondatokat mondja ahhoz, hogy elvigyünk magunkkal egy kölyköt ahelyett, hogy megtudakolná, mi célból szeretnénk a kutyust, milyenek vagyunk mi magunk és körülményeink, és megpróbálna ahhoz illő kölyköt találni. Ha pedig nincs ilyen az alomban - elküldeni egy riválishoz!!

Ezt a folyamatot azért ismerem ilyen pontosan, mert én magam is végigjártam első Shar pei kutyámmal- Lucyvel. Őt pontosan így vettem, és -  tenyésztésre nem alkalmas - szerencsém sem volt, mert most 3 éves, és már 1 évesen kiderül súlyos diszpláziás.

HOGYAN KERÜLHETJÜK EL EZEKET A CSAPDÁKAT?

Pontos recept természetesen nincs, de gondos odafigyeléssel, tájékozódással sokkal jobb esélyünk lesz, hogy céljainknak megfelelő, egészséges, sok örömöt adó társat találhassunk magunknak és családunknak. A következőkben néhány szempontot javaslok átgondolásra, majd a későbbikben leírok néhány gondolatot a kölyökválasztásról is.

 

1. Gondoljuk végig, mire kell nekünk a kutyus és ennek megfelelően válasszunk fajtát, illetve egyedet!

Ha tenyészegyedet kívánunk vásárolni, akkor azt a szülők és leszármazottaik (!!) kiállítási eredményei, illetve egy lelkiismeretes tenyésztő javaslata alapján tehetjük meg.

A célnak megfelelő egyedek kiválasztásáról a későbbiekben bővebben is szó lesz. 

 

2. Gondosan mérlegeljük, hogy megfelelően tudunk-e majd foglalkozni új családtagunkkal!

Kutyát lehet tartani városban is, akár a 4. emeleten. A lényeg az, hogy a kutyusnak legalább minden nap 1-1,5 óra szabadban történő foglalkozást - séta, játék, képzés - kell biztosítani. Télen és esőben is!!

Szem előtt kell tartani azt is, hogy a kölyök kutyának minimum 4 óránként ki kell mennie elvégezni a dolgát. Ha ezt nem teszik lehetővé neki, akkor a szobába, össze-vissza fog piszkítani. Sokan csinálják ebben az időszakban, hogy bezárják a kutyust az előszobába. Viszont ha a kiskutya mondjuk 3 óra múlva odapisil, vagy kakil, akkor azt szagolgathatja egész nap. A kiskutyának az a legjobb, ha ebben az időszakban legalább 4 óránként valaki ránéz, leviszi 20 perc sétára, dolgát végezni, és akkor akár alszik további négy órát. Az idősebb kutya (1-1,5 éves kor után) már szívesen elheverész akár egész nap is a lakásban, ha tudja, hogy délután jön a gazdi és a séta-játék, hétvégén pedig egy kiadós kirándulás, úszás. A Shar Pei nagyon hamar lesz szobatiszta, így ha megfelelően járunk el, napok alatt megtanulja a rendet az új helyen is, mivel a tenyésztőtől ha valóban foglalkozott a kicsikkel már szobatisztán vihetjük el az új családtagot.

Hosszabb időre a kölyköt nem szabad becsukni, egyedül hagyni, szüksége van társaságra, a gazdira, mert különben lelkibeteg lesz (depresszió, letörtség stb.)! Ez vonatkozik a kertben tartott kutyákra is! Ok ugyanúgy igénylik a társaságot, foglalkoztatást, mint a lakásban lakó társaik.

 

3. A kutyára fordított kiadásoknak csak töredéke a vételár!

Ezen ne spóroljunk, mert egy egészséges, minőségi kölyök lehet, hogy többe kerül, de megtakaríthatjuk a későbbi költséges műtétek és gyógyszerek árát!

Számoljuk át, hogy mibe fog kerülni egy kifejlett kutyus megfelelő tartása évente, ehhez segítséget ad a következő táblázat:

Megnevezés Rendszeresség Ár (kb.) Összesen / év
Minőségi táp (11-12.000,- Ft /15 kg) Naponta 300,- 109.500,-
Oltás, veszettség Évente 3.000,- 3.000,-
Oltás, Parvo komb.* Évente 3.000,- 3.000,-
Oltás, Corona komb.* Évente 3.000,- 3.000,-
Oltás, Szopornyica komb.* Évente 3.000,- 3.000,-
Oltás, Babesia ellen (kullancs) 4-6 hetente, amíg a hőmérséklet tartósan -5 -10 C alá nem kerül 3.000,- 12.000,-
Oltás, Lyme kór ellen (kullancs)* Évente 3.000,- 2.000,-
Frontline pipetta (kullancs és bolha ellen) Kullancs időszakban havonta, egyébként 3 havonta 1.500,- 18.000,-
Féreghajtó Évente 1.000,- 1.000,-
    Összesen/év: 154.500,-

* A kombinált oltásokat a kölyöknek élete első évében háromszor kell megkapnia a teljes védettség kialakulásához, a továbbiakban elég évente emlékeztető oltást adni.

A fenti összegekhez adjuk hozzá az egyszeri apróságokat: póráz, nyakörv, etető-itatótál, pokrócok, kutyaház vagy kosár, nyáron esetleg kutyapanzió (bár ezt nem javaslom) stb.

 

4. Kire hagyjuk a kutyust, ha nyaralni megyünk?

Hmmm...

Ma hazánkban nagyon nehéz minőségi kutyapanziót találni, ahol felelősséggel tartják a néhány napra-hétre megkapott kutyákat: azaz megfelelően etetik, nem kap fertőzést, nincs alkalma összeverekedni a többiekkel, mégis biztosítják neki a napi egészségügyi mozgást anélkül, hogy veszélybe kerülne.

Nem biztos, hogy a nagymama alkalmas egy 20-25 kilós domináns kan kutya sétáltatására...

Tapasztalatból mondom, hogy remekül lehet nyaralni kutyussal együtt is, Nyugat-Európában már szinte természetes, hogy minden szállodába beengedik a (szobatiszta és tiszta) kutyákat.

 

5. Hogyan válasszuk ki tenyésztőt?

A legjobb, ha ismerünk valakit, akinek egészséges Shar Pei-e van, és tetszik nekünk a kutya külsőleg és belsőleg is. Kérdezzük meg tőle, honnan van a kutyus, keressük meg a tenyésztőt és kérdezzük meg, tervezi-e ugyanazt a párosítást, amiből ismerősünk kutyája származik. Esetleg tud-e ajánlani olyan gazdit, ahol a korábbi párosításból megnézhetünk kölyköt, mert így lemérhetjük, hogy mennyire homogén (egységes) az alom. Ha a kölykök között nincs kirívó különbség, jó az esélyünk, hogy a következő alomban lévő kölykök is ugyanazokat a tulajdonságokat hordozzák majd.

Már az egyik szülő eltérése is teljesen más tulajdonságú egyedeket eredményezhet!

Ha ilyen ismerost nem találunk, akkor nehezebb dolgunk van. Sajnos ma hazánkban nehéz lelkiismeretes tenyésztőt találni, pláne olyat, aki nem csak küllemre, vagy megélhetésből tenyészt, hanem valóban fajtanemesítési célokat tűz ki - és ebbe beletartozik a  fizikai és idegrendszeri egészség is! A kutyakölykök eladása manapság nagyon nehéz, ezért ritka az olyan tenyésztő, aki meghallgatva igényeinket azt mondja, hogy sajnos nála jelenleg nincs a célnak megfelelő kölyök és ajánl egy másik, megbízható tenyésztőt. Ezért inkább rátérek arra, hogy mire figyeljünk oda nagyon, amikor kölyköt választunk:

 

6. Olvassuk el a hivatalos fajtastandardot

Itt található Shar Pei hivatalos fajtastandard leírás:

Shar Pei Standard

Ha nem értünk egy-egy kifejezést, kérdezzük meg hozzáértőtől (de ne a tenyésztőtől a helyszínen!).

A tenyésztőnél vessük össze a szülőpárt ill. azok fotóját a standarddal. A leggyakoribb hibák: túl bőrős kutya, csípás, gyulladt szemek, nem megfelelő végtag állások, hibás farok tartás, pigment hiba, harapás hiba

Családi, társasági kutyánál a kisebb esztétikai hibák nem sokat számítanak, azonban a mozgató szervrendszer eltérései, komoly problémákat okoznak, a túl bőrős kutyáknál pedig gyakori az ekcémás, gennyes gyulladás, főleg nyáron. Általában a testi jellegzetességeiket a szülők jó eséllyel örökítik, és figyeljünk arra, hogy a hibát ellenkező hibával nem lehet javítani!

 

7. Szülok minosítései, külleme, mozgása, viselkedése

Kérjük el a tenyésztőtől a szülők és - ha már van - a kölykök törzskönyvének másolatát, vagy tekintsük meg azokat a helyszínen. A következoket figyeljük:

Egyik szülő vagy kölyök törzskönyvére se legyen rábélyegezve, hogy: "A szülők nem rendelkeznek az előírt minősítésekkel" mert ez azt jelenti, hogy nem feleltek meg a tenyészszemlén, képességvizsgán (vagy el sem vitték őket...).

Lehetőleg mindkét szülő rendelkezzen diszplázia szűrési bizonyítvánnyal (csak eredetit szabad elfogadni, illetve a másolatot ellenőrizni kell a szám és a kutya neve alapján a http://www.fdb.hu/ honlapon, hogy valódi-e a papír).

Nézzük meg a szukát (és ha a kan is ott van, azt is) mozgás közben,. Figyeljük meg, milyen a tempója, harmonikus-e a mozgása,. Az, hogy vemhes volt, nem indok arra, hogy rendezetlen, csúnya legyen a mozgása.

Gondoljuk meg, hogy ha túlságosan testesek a szülők, a kölyök hasonló méretet fog elérni; nem lesz igazán mozgékony; ha sportolni, futni-kerékpározni, hegyet mászni szeretnénk vele, akkor inkább egy könnyebb csontozatú, jól izmolható kutyára lesz szükségünk.

 

8. Tenyésztési körülmények

Meg kell kérdezni, hogy a tenyésztő tenyészt-e más fajtát is, mert ha igen, azt jelenti, hogy ebből él: ma Shar Pei-t tenyészt, holnap valami mást, ami éppen "jól megy", így valószínű, hogy a szülőpár sem minőségi (tehát drága) kutya. Attól sem kell hasraesni, ha hangzatos nevű, külföldi kutya az apa, mert sok "megfuttatott" szuper kan kiállítási eredményei inkább a gazdája pozícióját és nem a kutya valódi értékeit tükrözik. 

Óvatosan rá kell kérdezni, hogy mikor volt legutóbb kölyke a szukának. Ha egy éven belül, az megint "kutyagyártásra" utal: nem kíméli a szukát, kihoz belőle minden forintot, amit lehet.

 

9. Az alom

6-8 hetes korban a korban a kölykök már élénken szaladgálnak, verekszenek. Ha egy helyben fekszenek és érdektelenek, az rossz előjel (erre szokta mondani a tenyésztő: Hát éppen most ettek.).

Az alomban mindig vannak domináns és teljesen alárendelt egyedek. A domináns mindenhol ott van, a legbátrabb, a legakaratosabb, a legvakmerőbb. Az alárendelt a pálya széléről szemlélődik, hogyan zajlik körülötte az élet. Próbáljunk a kettő közé "nyúlni" - itt is érvényes az arany középút! Domináns egyed, főleg, ha kan, csak tapasztalt kutyás kezébe való, a nagyon visszahúzódó, félős kutyust pedig nehéz motiválni, nehezen alkalmazkodik új körülményekhez, élethelyzetekhez.

 

10. Melyiket válasszam?

 

Először is szemléljük meg, hogy az alomban van-e egyáltalán olyan egyed, mely céljainknak megfelel.

 

Amit minden kölyöknél nézni kell:

 

 

 

Speciális szempontok:

Kiállítási egyedek: Ha kiállítási ill. tenyésztési célra veszünk kölyköt, kérjük ki egy tapasztalt, megbízható tenyésztő véleményét, esetleg vigyük el magunkkal a kölyökválasztásra. Két hónapos kölyök kutyáról nem lehet még megmondani, hogy champion lesz-e belőle; a tenyésztő, kutyáit és párosításait ismerve mégis jobban ki tudja választani, melyik egyed esélyes rá. Szakember azt is meg tudja állapítani egy kölyökkutyáról, ha biztosan nem lesz alkalmas tenyésztési célokra. Igazán nagy tenyésztők nem két hónapos kölyköt vesznek, hanem lefoglalózzák az ígéretesnek mondott egyedet, majd később, 6-8 hónapos korában, amikor már látszik, hogyan fejlődik a kutyus, eldöntik, hogy alkalmas lesz-e tenyésztési célra vagy sem. Ha nem, várnak a következőre.

Milyen küllembírálati címeket keressünk a felmenőknél (FCI szerint)?

 

11. És végül: ne csak egy almot nézzünk meg!

Szánjuk rá az időt és nézzünk meg több almot is, így jobb lehetőségünk lesz arra, hogy összehasonlítsuk a szülőket és a kölyköket és kiválasszuk a nekünk leginkább megfelelőt. Ha pedig egy szülőpáros megtetszett, illetve az onnan, az előző almokból elkerült kölykökről jókat hallottunk, inkább várjunk pár hónapot egy ígéretes kiskutyára: 

10 évig fog örömet szerezni nekünk!!

forrás: Kökény Rita

 

Bármilyen fajta kutya tulajdonosának lenni hosszú időre szóló elkötelezettség. Ezért nagyon fontos, hogy fel tudd mérni a felelősséget, amit vállalsz.

Ha, alapos megfontolás után úgy döntöttél, hogy a shar-pei a hozzád való fajta, akkor az alábbiakat javasoljuk. 

A legcélszerűbb, ha több kennelbe is ellátogatsz, esetleg vedd fel az Egyesülettel a kapcsolatot és kérd, adják meg a környezetedben élő tenyésztők nevét. 

Legelső lépésként már a kiskutya kiválasztása előtt döntsd el, hogy milyen célra kívánod megvásárolni (kedvtelésből, esetleg kifejezetten kiállítási kutyának vagy továbbtenyésztési szándékkal). Elhatározásodat közöld a tenyésztővel is, hiszen más elvárásokat támaszthatsz egy tenyésztésre, kiállításra szánt kutyával szemben, mint egy családi kedvencként tartottal, de ennek megfelelően a vételárban is eltérések lehetnek. 

 

Kiállítás, tenyésztés vagy „csak” társ?

A legtöbb tenyésztőnél nincs különbség e három minőségű kutya tartása között, csak az, hogy milyen célra szeretnék eladni.

Ne feledjük azonban, hogy lehetnek olyan tenyésztők, akik nem adnak ezzel kapcsolatban kellő felvilágosítást, nekik az összes kiskutya egyforma: eladó. 

A kiállításra szánt kutya, amit a tenyésztő szeretne kiállításokon látni, kivételes példánya a fajtának, jó kiállása van és ígéretes show-karrier elé néz.

A legjobb kutya sem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket, ha nem a megfelelő módon neveled fel! Ez nem csak a táplálást foglalja magában, de a megfelelő mennyiségű mozgást és képzést is, hogy a legjobbat hozd ki a kölyökből. Az a kutya, amelyik élvezi a kiállítást nagy előnyben van azzal szemben, amelyik nem igazán kedveli a ringet. Annak érdekében, hogy ezt a hozzáállást elérjük, alapvetően fontos a korai szocializáció más kutyákkal. 

A tenyésztésre szánt kutya, lehet ugyan kiállításra vinni, de elképzelhető, hogy nincs meg benne a tehetség, ellenére a kitűnő származásnak.

Alaposan gondold át, ha tenyészteni szeretnél. Ha igazán szeretnéd, sokat kell tanulnod a fajtáról, a tenyésztőkről, meg kell ismerned a különböző vérvonalakat, a különböző kutyák egészségügyi szűréseinek eredményeit, mielőtt kiválasztod a kennel-alapító shar-peiedet.

Célszerű megnézni: a szülők és a nagyszülők milyen tenyésztési adatokkal, eredményekkel rendelkeznek.

A legfontosabb és legnehezebb kérdés az egészség. Beszélgetés közben térjünk rá a kutya várható élettartamára, és kérdezzük meg, hogy a kölykök szülei, nagyszülei meddig éltek, mi bajuk volt, stb. Mindenképpen bizalmat kelt, ha a tenyészetben ott él még a kölykök nagyszülője, dédanyja vagy dédapja. (Ebből kiderül, hogy azok hosszú életűek, egészségesek-e.)

Jelenleg két egészségügyi szűrésre kérdezhetünk rá a shar-pei esetében, a csípő- és könyökizületi diszplázia vizsgálatra. Mindenképpen ragaszkodjunk ahhoz, hogy legalább a szülők, de jó, ha a második - harmadik generáció minél több tagjának van megfelelő vizsgálati eredménye.

A kedvtelésre szánt kutyákban a tenyésztő nem látja a két előző lehetőséget.

Valószínűleg valami hibát fedez fel benne, vagy egyszerűen csak nem olyan jó, mint az alomtestvérei.

Ha egyszerűen egy jó társra vágysz, ezt közöld a tenyésztővel. Valószínűleg van olyan kutyája, mely akár ivartalanítva van, nem tenyészthető és nem állítható ki. Ez nem azt jelenti, hogy nem egészséges vagy rosszabb, mint más shar-pei. Amennyiben kedvencnek, társnak szeretnél shar-peit, ne törődj túl sokat egy kisebb fizikai hibával, ami csak kiállításokon számít, válaszd a hozzád karakterben leginkább illőt az alomból. A kedvenc kiválasztásánál legfontosabb szempont a temperamentum. Egy-egy hiba (világos szem, nem megfelelő faroktartás, harapáshiba,  nem megfelelő szőrminőség...stb), amely a kölyköt "kedvenccé" minősíti. Ha jó hírnevű tenyésztőtől veszed, akkor ezek is ugyanolyan egészségesek, intelligensek és szeretetre méltóak, mint a kiállításra, tenyésztésre szánt kutyák.

Mindegy, hogy a három cél közül melyiket választod, fel kell rá készülnöd, sokat kell kérdezned és óvatosan kell döntened. Engedd a tenyésztőt segíteni és támpontokat adni. A legtöbb gyakorlott és sikeres tenyésztő ismeri a saját állományát, és tudja, mit kell keresni a kölykökben. Bár, még a leggyakorlottabb tenyésztők is tévedhetnek!

 

 Kan vagy szuka?

Nagyon sokan szukát szeretnének, de ők sem tudják miért. Néhányan úgy gondolják jobb társak, kevésbé agresszívek vagy dominánsak. Ebben a fajtában a kannak nincs erősebb akarata, mint a szukának. Ha nem ivartalaníttatod a kutyát, vagy a szuka tüzelésével, vagy a kan területjelölésével kell szembenézned. A kanok otthon (lakásban) sosem jelölgetnek, de a kerti bokrok már veszélyben vannak. Nagyon kis különbség van a két nem között vérmérsékletben, tisztaságban és ragaszkodásban.

 

Ami nagyon fontos: Szocializáció

Mint a gyerekeket, a kutyát is szocializálni kell. Meg kell tanulnia a viselkedést emberekkel és bizonyos szituációkban. A tanulás a születés pillanatától kezdődik. Minél többet megismernek kölyök korban, annál könnyebben alkalmazkodnak felnőttként.

Ezért lényeges az is, hogy megismerjük a tenyésztőt. Nagyon fontos az emberi szimpátia, hiszen jó esetben ő lesz az, akitől először fogunk tanácsot kérni bármely kutyás gondunkban, akinek segítségét kérjük szükség esetén. Mivel leendő kiskutyánk élete első, meghatározó periódusát a tenyésztő mellett éli le, tőle kapja a kutya-ember kapcsolat legelső és legfontosabb élményeit: így nagyon fontos, ő hogyan viszonyul a kutyáihoz, a kölykökhöz: szeretettel teli, bizalmas kapcsolatban vannak-e vagy csak egy pénzkereseti eszközt lát bennük? Vajon megkapott-e kiskutyánk mindent, jó minőségű élelmet, gyógyszert, korrekt védőoltásokat, törődést és szeretetet?

Jobb, ha többször is meglátogatjuk az almot, figyelemmel kísérjük fejlődésüket. Érdemes kikérni a tenyésztő véleményét és tanácsát, melyik kölyköt tartja nekünk legjobbnak? Ne vegyük tolakodásnak, ha kérdéseket tesz fel életmódunkra, szokásainkra vonatkozóan, céljaink, elképzeléseink, családunk után érdeklődik - mindez csak annak jele, hogy fontos számára a kiskutyák jövője és szeretne mindegyiknek megfelelő otthont találni.

 

 Milyen a 7-8 hetes jól szocializált kiskutya?

Nem fél a barátságosan felé közeledő idegentől, játszik, rángatja a látogató cipőfűzőjét, nadrágját. "Falkában " még bátrabbak, szinte megrohamozzák az idegent. Ha azt tapasztaljuk, hogy a kiskutyák félnek, összehúzzák magukat, elvonulnak, elbújnak - biztosra vehetjük, hogy a tenyésztő semmit nem tett meg azért, hogy ezekből a bőrtömegekből normális viselkedésű kutyák váljanak. Az ilyen kutyákból is lehetnek még megfelelően szocializált felnőtt kutyák, de rosszabb eséllyel indulnak neki az életnek, mint a kezdeti korban megfelelően szocializált társaik.

Ha kisgyerek mellé visszük, nem baj, ha kicsit visszahúzódóbb, csendesebb, de játékos, érdeklődő. Semmiképpen ne válasszunk letargikus, önmagába forduló, visszahúzódó kölyköt. 

Ahonnan ne vegyél kutyát:

 

Kiskutya érkezik a házhoz

 

 

Szobatisztaság

A kiskutyák a pici gyerekekhez hasonlóan nehezen tudják visszatartani a vizeletüket és a székletüket, ám legtöbbször jelzik, ha „ki kell menniük”. Az ilyen pici kölyköknek naponta akár 6-8 alkalommal is lehetőséget kell adni, hogy elvégezhesse a dolgát.  Ha ebben az időszakban fokozottan figyeljük, akkor sokkal hamarabb szobatiszta lesz. A születés utáni néhány hétben a szuka tisztogatja őket. Ez két okból teszi. Egyrészt a kölyök hasának nyalogatásával serkeni a bél és a hólyag működését, másrészt ösztönös ez a viselkedés, mivel a farkasok így biztosították, hogy az alom minél kevésbé „szaglódjon”, s ezzel ne hívja fel a ragadozók figyelmét. Emiatt szeretik a kicsik a fűben elvégezni a dolgukat, mivel ez az anyai nyalogatásra emlékezteti őket. Sajnos a házban a füvet a szőnyeg helyettesíti. Tehát ha a kicsi körbe-körbe járkál, szimatol, keresi a megfelelő helyet, esetleg nyüszít is, akkor biztosak lehetünk benne, hogy produkálni fog valamit.  Ha van kertünk, ahova ilyenkor kivihetjük, akkor pár nap alatt megszokja, hogy a kertben kell elvégezni a kis és nagy dolgokat.

Ha éppen rajtakapjuk, hogy bent pottyant, akkor sem kell megszidni, mert a shar-pei eredendően, önmagától lesz szobatiszta és fenyítéssel semmit nem érünk el nála. A kicsik általában ébredés után rögtön pisilnek, evés-ivás után pedig kakilnak.

 

A kölyök táplálása

A házi koszt:

Csak emberi fogyasztásra alkalmas ételeket adjunk a kutyának. Soha ne etessünk romlott, penészes dolgokat, nyers sertéshúst, mert ezek megbetegedést okozhatnak.

Kerüljük az úgynevezett szilánkosan törő csontokat (pl., baromfi combcsont stb.), mert ezek súlyos sérüléseket okozhatnak a nyelőcsőben, a gyomorban és a belekben. Házi koszton való tartás esetén gondoskodni kell a megfelelő vitamin és ásványi anyag bevitelről. Ezeknek hiánya, túladagolása és nem megfelelő arányú adagolása is súlyos problémákat okozhat. Ilyen például a nem megfelelő arányú kalcium – foszfor adagolása, ezért jobb, ha kereskedelmi forgalomban kapható vitaminkészítményeket alkalmazunk, és előtte kikérjük az állatorvos véleményét. 

A táp:

Ez lehet konzerv vagy száraztáp. Mindkettő megfelelő arányban tartalmazza a kutya számára szükséges fehérjéket, zsírokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, stb. Ha ezzel tápláljuk a kutyát, akkor elvileg nincs szükség kiegészítő vitaminokra, mivel az már tartalmazza a kellő mennyiséget. Azért is fontos ez, mert mint már említettem, a vitaminok és ásványi anyagok túladagolása ugyanolyan káros, mint azok hiánya.

A gyártók a csomagoláson feltüntetik, hogy az adott termék miből mennyit tartalmaz. A magas fehérjetartalmú tápokkal bánjunk csínján, mert ezek sok esetben nagyon gyors növekedést eredményeznek, ami nincs jó hatással a kutya szervezetére, különösen annak vázrendszerére. A kölyöknek kifejezetten az ő életkoruknak megfelelő kölyök (junior) tápot adjunk, mivel az ő igényeik eltérnek a felnőtt egyedek igényeitől.

Vitaminok:

A kereskedelmi forgalomban számos jó minőségű vitamin kapható. Adásuk csak házi koszt etetése során indokolt, mivel a teljes értékű tápok már előre vitaminozottak. A megfelelő készítmény kiválasztásában kérjük ki az állatorvos véleményét.

 

A kiskutyák mozgásigénye

A kölykök általában nagyon szeleburdik, sokat játszanak. Jellemző rájuk, hogy egyik pillanatban össze-vissza futkosnak, ám ezután keresnek egy megfelelő helyet és lefekszenek pihenni. Általános szempontnak tekinthető, hogy nem szabad túlterhelni őket. A megfelelő mozgás hiánya és a túl sok mozgatás is káros lehet a fejlődésük szempontjából. Amíg csontozatuk és izomzatuk még nincs teljesen kialakulva, egy ilyen megerőltetés súlyos következményekkel járhat. Persze, ha minden oltást megkapott, elvihetjük sétálni, de mindig csak rövidebb távokra. Ha azt látjuk, hogy lelassul, inkább álljunk meg pihenni. Annyit mozogjon, ami neki jól esik. Soha ne vigyük megerőltető terepre, hosszú, 10 km-es túrákra. Persze remek dolog a kutyával erdei kirándulásokra menni, de ezzel inkább várjunk a kifejlett korig.

Ha emeletes házban lakunk, lehetőség szerint ne lépcsőztessük sokat a kiskutyát. Bizonyított, hogy a kritikus növekedési szakaszban sokat lépcsőző kutyáknál gyakrabban alakulnak ki különböző izületi problémák. Lehet, hogy egyes emberek kinevetik az olyan gazdikat, akik kézben viszik le e kölyköt, de ne törődjünk velük. Kutyánk egészsége sokkal fontosabb, mint az emberek véleménye!

Ha kertes házban lakunk, akkor a kölyök kedvére szaladgálhat az udvaron. Ilyenkor ő saját magának szabályozza a mozgás mennyiségét. De emellett őket is érdemes (az oltások után) kivinni az utcára, mert így új szagokkal, benyomásokkal találkozhat.

 

Fürdetés

Lehetőség szerint ne fürdessük túl gyakran, csak ha tényleg piszkosnak találjuk a bundáját. Használjunk kímélő kölyök- vagy babasampont.

 

Szemek

A shar pei szemei elég érzékenyek lehetnek, így időnként (főleg, ha nagyon csipásodik) nem árt kamillateával letörölni. Ne használjuk vattát, mert annak szálai a szembe jutva irritálhatják azt. Legmegfelelőbb egy steril gézdarab vagy puha pamut. Amennyiben azt látjuk, hogy szempillái állandóan nedvesek, esetleg a kutyus dörzsöli a szemét, nem nyitja ki, akkor forduljunk állatorvoshoz, mert feltehetőleg a kicsi szemhéja befordult és a szempillája irritálja a szemét. Ilyenkor az állatorvos felvarrja a szemhéjat. Ettől nem kell megijednünk, ez néha előfordul ennél a fajtánál, mert ahogy nő a kicsi, ráncosodik és a bőre elnehezíti a szemhéjakat, ezért tudja nehezen kinyitni. Többnyire egyszeri beavatkozásról van szó, de az állatorvos folyamatosan figyelemmel kíséri majd a kicsi szemét. Fontos megemlíteni, hogy különbség van a szemfelvarrás és a szem plasztika között. A varrásnál az állatorvos néhány öltéssel felvarrja a szemhéjat, vágást nem ejt. A műtét egy gyakorlott orvosnak rutin műtét, altatásban illetve mély bódításban végzik, heget nem hagy. A szemplasztikánál -melyet csak nagyon súlyos esetben végeznek 1 éves kor alatt , közvetlenül a szem felett illetve szem alatt ejtett vágással a befordult szemhéjat (és szempillákat) korrigálják. Altatásban végzik, látható heg marad utána. Szemplasztikát általában csak többszöri sikertelen szem fel varrást követően végeznek!

 

Fülek

A shar-pei füle könnyen begyulladhat, ennek oka a fül belső bőrözöttsége és a szűk hallójárat.  Ha azt látjuk, hogy a kölyök sokat vakarja a fülét és sűrűn rázza a fejét, akkor sajnos pucolnunk kell a fülét. A legjobb, ha megbeszéljük az állatorvossal, hogy milyen fültisztító folyadékot használjunk. Csepegtessünk bele a fülbe és alaposan masszírozzuk bele, majd egy puha pamuttal töröljük ki.

szerző-forrás:MSPTE( Magyar Shar-pei Tenyésztők Egyesülete)

 

Pórázhoz szoktatás:

Amikor már önként, ellenállás nélkül szalad a pórázáshoz, mehetünk vele az utcára. Körülbelül 3 hónapos korában a megfelelő oltás után már feltétlenül szükséges, hogy környezetével megismerkedjék, hozzászokjon autóbuszhoz, lifthez stb... Később elkezdve az erre nevelést, kutyánk az új benyomásoktól félhet. Hozzá kell szoktatnunk a nyakörvhöz (a sharpeieknél a legjobban bevált nyakörv az un. félfojtó, így könyebb fegyelmezni, és a nyakán lévő redőket sem nyomjuk le vele) éspedig először a lakásban. Első ízben megpróbálja a szokatlan holmit mancsával leszedni. Ezt játékosan meg kell akadályozni, és meg kell szerettetni vele a nyakörvet. Amikor már megbarátkozott vele, majd a pórázzal, a lakásban vegyük le róla és csak az utcai sétához csatoljuk vissza. Első sétánkor ne korlátozzuk a kiskutyát a mozgásban. Lazán tartva a pórázt kövessük amerre megy. Eddig semmi sem gátolta meg a szabad mozgásban azonban most a póráz a kapocs a gazdájával. Amikor már magától jön-megy, szaglászik és semmi jelét nem mutatja a póráztól való ódzkodásnak, átvehetjük az irányítást. Azonban mindenképpen óvatosan, játékosan tegyük ezt, semmiképpen nem szabad rángatni, megszidni.

 

Követés póráz nélkül:

Kölyökkorban könnyen és zökkenőmentesen megtanulhatja a kiskutya. Már az első séták alkalmával elkezdhetjük amikor már biztonsággal halad a lábunk mellett pórázon. Azonban mindenképpen nyugodt, biztonságos, eleinte minél ingerszegényebb környezetben tanuljunk vele. A kölyökkutya biztos pontja a gazda, gyakran hívás nélkül is vissza-vissza tér, vagy ha megijed valamitől. Ilyenkor célszerű parancsszót használni pl.: "lábhoz" és megütni a combunk. Majd ha odaért ne fukarkodjunk a kedves szavakkal, simogatással, esetleg jutalomfalattal. Ha magától mégsem szaladna hozzánk , kezdjünk tőle kicsit távolodni. A kölyök hanyatt-homlok fog a gazdihoz szaladni hisz ilyenkor még benne van a környezetétől való természetes félelem és , hogy minket elveszíthet. Ha ezt többször és gyakran gyakoroljuk vele hamar megtanulja, hogy a gazdihoz szaladni jó. Ettől már csak egy lépés, hogy ne csak odaszaladjon hanem láb mellett is haladjon. gyorsítsunk járásunkat és gyakrabban hívjuk a "lábhoz" paranccsal. Ha kialakul a kiskutyában, hogy amíg minket lát odaszaladhat, biztonságban van, addig nem volt világgá szaladni hanem mindig a környezetünkben marad. SOSE fussunk a kiskutya után! Így hamar helytelenül azt tanulja meg, akármerre is megy, a gazdi követi, így ezzel könnyen az ellenkezőjét érhetjük el mint amit szerettünk volna. Mint ,ahogy nem szabad egy kutyát csak pórázon sétáltatni. Ha csak egyszer is kiszabadul, logikusan vadul elrohan, élvezve szabadságát. Ezért csak a saját, túlságos féltésünket okolhatjuk.

 

Az egyedül hagyás:

Természetesen nem célunk, hogy kutyánk rabszolgája legyünk, szeretünk néha színházba, társaságba járni, illetve naponta munkába menni. Kölyökkorban még nem olyan hangos a kutya, mint felnőttként amikor egyedül kell hagyni. Kölyökkutyánkat csak rövid időre hagyjuk magára és figyeljünk kintről, hogy sírdogál vagy ugat-e. Utólag azonban ne büntessük meg ezért, hiszen a kutyát csak akkor szabad megdorgálni ha azonnal rajtakapjuk, haszontalan tettén. Sosem utólag, hiszen nem értheti meg miért is kapja a szidást vagy büntetést. A legtöbb esetben kölyökkutyánk azonnal sírni vagy üvölteni kezd. csak fokozatosan szoktathatjuk az egyedül maradásra. Mutassunk rá a szokott helyére és mondjuk a "helyedre" parancsszót, és rövid időre hagyjuk el a helyiséget, de csak olyan messzire, hogy halljuk őt. Ha szépen csendben marad azonnal térjünk vissza és dicsérjük meg. Később 10 percre nyújtsuk a magára hagyást. Most már becsukhatjuk az ajtót is. Az időt fokozatosan növeljük így a kutya lassan hozzászokik, hogy a gazdi visszatér és nem hagyták végleg el. A későbbiekben célszerű neki kedvenc játékait elől hagyni, hogy unalmában ne romboljon vagy rágjon. vannak gazdák akik hosszabb távolét alatt bekapcsolva hagyják a tv-t vagy rádiót és így a kutya hamar megtanulja, hogy kicsit hosszabb ideig leszünk távol. Fontos, hogy a nevelést EGY családtag végezze akihez a legjobban vonzódik illetve szót fogad. Más családtag ne vegyen ebben részt. Később amikor már megfelelő alapnevelést kapott és a parancsokat biztonsággal teljesíti készséggel szót fog fogadni a többi családtagnak is.

 

~Egészségvédelem:

 

A shar-pei kitartó, lelkiismeretes ápolást igényel, hogy jól érezze magát, egészségesen és vidáman növekedjen, és naponta örömet szerezzen nekünk. A kutya állandó törődésünkre szorul. Ehhez tartozik a féregtelenítés és a rendszeres oltások.

 

Fertőzések:

A leggyakoribb és legveszélyesebb betegségek a szopornyica, parvovírus és a veszettség.

 

Szopornyica:

Tünetei-- heveny, lázas általános tünetek, hasmenés ,a kötőhártya és a légutak hurutja, az agyvelő gyulladása és ritkábban bőrelváltozások. Ezt az egész világon rettegett betegséget rendkívül nehéz kezelni, főleg megmenteni a kutyát. Egyedül megbízható intézkedésnek a megelőző oltások bizonyulnak.

---

Parvovírus:

Tünetei--erős hányás, véres hasmenés, a táplálék tejes elutasítása és bágyadtság. A betegséget kis méretű DNS vírus okozza és rendszerint halálos végű. Megelőzés: A kiskutyát 8 hetes korban be kell oltatni, majd 16 hetes korban megismételni.

---

Veszettség:

Tünetei-- lappangási ideje 2-8 hét, az állat félénk, tompult, étvágya szeszélyes, nyáladzik, ugatása rekedt, később dühöng, támadó, majd a bénulás jeleit mutatja, kancsalság is kialakulhat. Rendszerint nyálon keresztül jut a szervezetbe. EMBERRE is veszélyes. Kötelező oltásnak számít. A kölyökkorban beoltott állatot 3 hónappal később újra kell oltani majd évente emlékeztető oltás szükséges.

Féreghajtás

A kiskutyák a tenyésztőnél 2-3 hetes kortól 2-3 hetente féregtelenítve vannak, ám nekünk is érdemes ezt időközönként elvégezni. Kaphatóak kifejezetten kölyökkutyáknak készült féreghajtó készítmények. Ezeket az állatorvosnál, illetve az állatpatikákban tudjuk beszerezni.

 

A shar-pei fontosabb betegségei

 

A kutyákban általában előforduló betegségek közül a shar-pei fajta egyedeiben a következő, fajtára jellemző betegségekre kell figyelemmel lenni:

 

1, Bőrbetegségekkel

a fajta jellegéből adódóan már kölyökkorban találkozhatunk. A leggyakrabban a nem megfelelő tartási körülmények, ritkán immunrendszeri defektus következtében alakulhatnak ki, elsősorban a ráncok alján megfigyelhető gennyes bőrgyulladás, szőrtüszőgyulladás (juvenilis pyoderma) formájában.

Felnőtt állatokban, elsősorban a ráncok alján alakulhatnak ki gombás bőrfertőzések, melyek alapja ezen bőrterületek befülledése és ennek következtében az itt kialakuló lokális immunszupresszió.

Speciális bőrbetegség a csak shar-peiben leírt un: idiopaticus mucinosus dermatopathia, mely a test bármely területén apró, gombostűfejnyi-borsónyi hólyagok keletkezésével járó, valószínűleg familiárisan öröklődő kórkép. Ezen hólyagok mucinózus váladékot tartalmaznak. Az állatok nem vakaródznak, ezen bőrterületek gyulladásos tüneteket nem mutatnak, a hólyagok felfakadását követően azonban elfertőződhetnek (verekedés, tartási körülmények). A betegség kezelése szteroid gyulladáscsökkentők adagolásával, esetleg az érintett terület műtéti eltávolításával történik.

DEMODICOSIS (SZÖRTÜSZÖATKA-KÓR)



Kórokozó a Demodex canis nevü atka, mely a kutyák állandó élösködöje és az egészséges kutya börén is megtalálható.

Tünetek csak az immunrendszer gyengülése (betegség, daganat, alultáplált­sáq) vagy immundefektus esetén alakulnak ki.

Valószinüleg genetikai oka van (ezt eddig nem sikerült igazolni). Az esetek 90%-ban az immunrendszer teljes érettségének eléréséig (18-36 hónap) megfelelö kezeléssel regresszió lép fel. 10%-ban azonban súlyos tünetek alakulnak ki.

Kezdeti tünetek: enyhén hámló, szörtelen vörös börterületek (Észlelésükkor azonnal vigyük a kutyát állatorvoshoz!) alakulnak ki, majd ezek területén gennyes pustulák lesznek. Súlyos esetben a folyamat generalizálódik (vaskos, ráncos, pyodermás bör jön létre). Nyirokcsomó megnagyobbodás, majd a parenchimás szervek érintettsége következik, és végül az állat elpusztul.


 

2, A szembetegségek

közül leggyakoribb az alsó- és felső szemhéjakra is jellemző szemhéjállási rendellenesség (entropium), mely oka a fajta egyedeinek ráncoltsága.

Már 2-3 hetes korban a szemek kinyílása után találkozhatunk ezzel a kórképpel és már ekkor műtétileg korrigálni kell. A késlekedés akár a szem és a látás elvesztéséhez is vezethet.

Az entropium korrekciója ½-1 éves korig a szemhéjak felvarrásával történik, a végleges korrekciót a teljes nagyság elérése, 1 éves kor után ajánlatos elvégezni, mivel a testarányok ilyenkor már nem változnak.

Entropium esetén elengedhetetlen a szaruhártya vizsgálata. Már 1-2 napig tartó irritáció a szaruhártya kifekélyesedéséhez vezethet, mely kezelés nélkül akár a szem perforációját eredményezheti.

Az entropiummal szemben sokkal ritkábban találkozunk a szemlencse örökletes luxációjával.

Ez a betegség autoszómális recesszív módon (egy génhez kötötten) öröklődik, így csak szemészeti vizsgálattal fedezhetők fel a homozigóta betegek. Egy ilyen kutya mindkét szülője hordozza a betegséget okozó gént, esetleg egyik vagy mindkét szülő beteg is lehet.

 

3, A fül

megbetegedései közül leggyakoribb a tenyésztés során kialakult külső hallójárat szűkület, mely csak egyedileg található meg. A hallójárat szűkület következtében a porcos hallójárat nem szellőzik, benne váladék halmozódik fel, amiben gombák ( leggyakrabban Malassezia species) és baktériumok szaporodnak el, melyek enyhébb vagy súlyosabb gyulladásos folyamatot okoznak és tartanak fenn. Kezelés nélkül, de gyakran a kezelés ellenére a középfül gyulladása társul a kórképhez, mely – figyelembe véve az alap okot - csak műtéti úton kezelhető.

 

 

4, Vese amiloidózis, Shar-pei láz, izületgyulladás,
 

tulajdonképpen ugyanazon betegség különféle megjelenési formáiról van szó. A meglehetősen komplikált betegség lényege az immunrendszer öröklött hibája, mely összefügg a szervezetben keringő bizonyos hírvivő anyagok ( pl.:interleukin-6 ) abnormálisan magas szintjével. Ez visszatérő gyulladásos reakciókhoz és/vagy visszatérő lázhoz. vezet. A gyulladásos folyamat érintheti az izületeket és/vagy azok környezetét, illetve ritkán az állatok orrának bőrét. Az ilyen állatok sántítanak, izületeik közül egyik-másik duzzadt, fájdalmas. A lázas állapot általában 1-2 napig tart és kezelés nélkül elmúlik. Ezek közül az állatok közül néhányan később veseelváltozás miatt elpusztulhatnak. A veseelváltozások zömét egy speciális fehérje, az u.n. amiloid lerakódása okozza, de előfordulhat, hogy keringő immunkomplexek lerakódása okozza a vesék megbetegedését. Mindkettő a szervezetben zajló kóros mértékű gyulladásos folyamatokkal van összefüggésben. Fontos megjegyezni még, hogy más szervek, (főleg a máj ) is megbetegedhetnek az amiloid lerakódásának következtében. Feltehetően szintén az immunrendszer túlzott működése az oka bizonyos daganat típusok nagyszámú előfordulásának is.( A kérdést bonyolítja, hogy az immunrendszer kóros szabályozása miatt előfordulhatnak immunhiányos állatok is a shar.pei kutyák között- lásd korábban.) Tenyésztési szempontból lényeges, hogy recesszíven öröklődő betegségről van szó, tehát csak a homozigóta egyedekben alakul ki a betegség! A heterozigóták lehetnek a.: teljesen tünetmentesek, b.: időnként lázasak és izületgyulladás is jelentkezhet náluk, c.: tromboembóliás (abnormális véralvadási folyamatok miatt szervezetükben spontán vérrögök keletkezhetnek és akadhatnak el) betegségek miatt megbetegedhetnek és elpusztulhatnak, d.: bizonyos daganatos betegségekben fiatalon megbetegedhetnek, e.: normál élettartamot élhetnek meg. A homozigóta, vese amiloidózisban megbetegedett kutyák általában a vesebetegséget megelőzően visszatérő lázas +/- izületgyulladásos tüneteket mutathattak, de korábban akár teljesen tünetmentesek is lehettek.

 Mit lehet tenni?

1. Kezelés:

A lázas állapot és az izületgyulladás tüneti kezelést igényel csupán, esetleg kezelés nélkül is elmúlik. A veseelváltozások jelenlegi ismereteink alapján nem gyógyíthatóak, bár egyes gyógyszerek és speciális diéta az állatok életét jelentősen meghosszabbíthatják. Legfontosabb a korai felismerés.

 2. Megelőzés:

A betegséget elsősorban tudatos és szigorú tenyésztési munkával lehet felszámolni. Első lépésként érdemes lenne egy kérdőívvel felmérni a visszatérő lázas állapottól/izületgyulladástól szenvedő állatok arányát. Vigyázat! Ezen állatok között más (nem örökletes) okok miatt megbetegedett állatok is lehetnek, illetve a tüneteket nem mutatók is hordozhatják a betegséget előidéző gént.( ld. korábban). A legfontosabb azonban, hogy minden elpusztult állat boncolásra kerüljön, vagy ha ezt a tulajdonos nem szeretné (pl.: temetési, hamvasztási szándék miatt) akkor a veséből szövetmintát (biopsziát) vegyen egy biopszia vételében jártas állatorvos, lehetőleg a halál beállta után minél hamarabb. A boncolás vagy a bioptátum vétele során fontos, hogy a vizsgáló állatorvos tisztában legyen az amiloidózis lehetőségével, mely a vese velő- és kéregállományában is jelentkezhet és csak speciális festés után, mikroszkópos vizsgálattal mutatható ki. Természetesen az élő, vesebetegség tüneteit mutató vagy tünetmentes és csupán a vizeletvizsgálat alapján felfedezett (ld. később) állatokból is végezhető biopsziavétel ultrahangvizsgálat során. Az olyan állat, amelynek veséjéből (esetleg májából) amiloidot mutattak ki nagy valószínűséggel homozigóta, tehát mindkét szülője és azok leszármazottai hordozók.

 3. Szűrővizsgálat

Sajnos az immunrendszer vizsgálata (pl. interleukin-6 kimutatás) ma még nem lehetséges Magyarországon. Ezért ajánlatos a fentieknek megfelelően minden bármely okból elpusztult, továbbá élő vesebeteg shar-pei kutya veséjében az amiloid lerakódásának jeleit keresni.( ez utóbbit azért mivel egy shar-pei kutyának is lehet nem öröklődő vesebetegsége!).

A látszólag nem beteg, élő shar-pei kutyák:

a.      ha visszatérő lázas állapotot és/vagy izületgyulladás tüneteit mutatják, akkor teljeskörű állatorvosi kivizsgálásnak (fizikális, labor- ultrahangvizsgálatok) érdemes őket alávetni és ha a szóbajöhető betegségek egyike (pl.: Lyme- kór) sem magyarázza a tüneteket akkor tenyésztésre aggályosnak tekinteni,

b.     a visszatérő lázas/izületgyulladásos és a teljesen tünetmentes kutyák esetében is vizeletvizsgálattal lehet a még csak lappangóan vesebetegek egy részét (sajnos csak kis részét!) megtalálni.  

 

 

Szerző-forrás: Dr. Seregi Antal

 

Ízületek fejlődési rendellenességei

(HD, ED, Patella):

 

HD-(Hip Dysplazia)- Csípőízületi diszplázia

                                  

                 

A csípőizület gömbölyű ízületet alkot. A felső comb gömbölyű feje beilleszkedik a medencecsont félkör alakú mélyedésébe, a csípőizületi gödörbe (vápa)- és azt körülbelül 2/3 részig átfogja. A diszplázia a a vápa rendellenes fejlődésén alapszik. Ebben az esetben a vápák laposabbak vagy hosszabbak a normálisnál, és súlyosabb esetben nem képesek a csípőizületet befogadni. Magán az izületi gömbön is mutatkoznak torzulások, melyek laposodásban vagy kisebbedésben jelentkezhetnek. Ezek az elváltozások kifejlet formában eltolhatják a csípőizület fejét a vápától, ennek ficam lehet a következménye. Az ebből adódó hibás végtagterhelés az idő múlásával a szalagrendszer és az izületi tok megnyúlása miatt fájdalmas, krónikusan gyulladásos alaki változáshoz vezethet. Az izületi diszplázia az egyik oldalon, de akár mindkettőn is felléphet s különböző mértékű is lehet. A röntgen felvételek  a betegség állapotát és kifejlődési mértékét  is meg tudják állapítani, ez szükséges is. A csontrendszer kifejlődésekor , tehát kb. egyéves korban mindenesetre feltétlenül szükséges röntgenfelvétellel ellenőrizni, és ezzel az esetleges rosszabbodást megelőzni. A diszplázia kialakulásánál szerepet játszanak az örökletes tényezők, mert az ilyen elváltozásokban szenvedő kutyák szüleinél gyakran megtalálható ez a tünet. Amellett a szakemberek más tényezők hatását is figyelembe veszik, pl. mint rossz tartási körülmények, hibás táplálás vagy túlzott terhelés is okozhat ilyen károsodást. A túlzott fehérje és energia bevitel szintén káros. Kezelése súlyos esetben műtéti utón lehetséges.

Minden kutyabarát tartsa kötelességének, hogy egyéves korában megröntgeneztesse kutyáját, nem utolsó sorban azért, hogy megóvja a növekvő fájdalmaktól mivel a csípőizület a legjobban terhelt izület, nehezen képzelhetünk el ennél fájdalmasabbat kedvenc kutyánk számára. 

A csípő diszpláziai fokozatai:

HD A- mentes

HD B- majdnem mentes

HD C- enyhe

HD D- közepes

HD E- súlyos

Válaszok a kutyatulajdonosok által, a csípőízületi diszpláziával (csd, dp.) kapcsolatban leggyakrabban feltett kérdésekre:

 

Mi a diszplázia?
A diszplázia (dysplasia) görög eredetű szó, rendellenes fejlődést jelent. A kifejezés az orvosi szóhasználatban meglehetősen gyakori, a csípőízületen kívül más anatómiai képletekkel kapcsolatban is használjuk (pl. könyök dp.).
A csípőízület gömbízület, mely a tér minden irányába nagyfokú mozgathatóságot biztosít. A csípőízület esetében a dp. azt jelenti, hogy az ízületi felületek többé-kevésbé pontatlanul illeszkednek egymáshoz (a combcsontfej  a medencecsont ízületi gödrébe), vagy az ízület laza. (1. ábra) Ennek következtében a terhelés során az ízületet alkotó képletekre (csont, porc, szalagok, ízületi tok, stb.) akár több, mint tízszeresére megnövekedett erők hatnak, s ezek az ízület fájdalmához, hosszabb távon elfajulásához vezetnek.
(2.ábra)
A csípőízületei diszpláziát, mint önálló betegséget először 1931-ben kutyán írták le.

Hogyan, mitől lesz a kutya diszpláziás?
A csd. nem szerzett, hanem örökletes jellegű betegség. A kölykök többnyire egészséges csípővel születnek, a nem kívánatos eltérések a fejlődés során genetikailag kódoltan, ill. másodlagosan, az ízfelszínek pontatlan illeszkedése következtében alakulnak ki. Az elváltozásokért több, nem domináns (recesszív) gén felelős. Ennek az a következménye, hogy akár a röntgenológiailag mentes szülők is örökíthetik a dp.- t kölykeikre. A dp.-s elváltozások többnyire kétoldaliak, de általában a két csípőízület nem egyforma mértékben érintett, és az esetek egy részében  egyoldali is lehet. A felnevelés során a kutyát érő kedvezőtlen külső behatások (túltáplálás, nem megfelelő mennyiségű és arányú fehérje, ásványi anyag és vitamin felvétele, túlterhelés) negatív irányban befolyásolják a dp. kialakulását, ill. az elváltozások súlyosságát.

Hogy lehet észrevenni egy kutyán, ha diszpláziás?
Megbízható módszer nincs, vannak viszont jelek, amik gyanút kelthetnek. Ezek egyike sem csak a dp.-ra jellemző, ezért ezeket együttesen szakembernek kell értékelnie. Biztosat csak röntgenfelvétel alapján lehet mondani. A "gyanús tünetek" jelentkezhetnek már néhány hónapos korban is, de lehet, hogy csak öregkorban tűnnek fel. Mikor vetődhet fel a dp. lehetősége? Ha:

  1. a kutya nem szívesen, nehezen mozog, nehezen áll fel
  2. futáskor (ügetéskor) hátulsó lábát nem felváltva mozgatja, hanem együtt, a nyúlugráshoz hasonlóan
  3. nehezen megy lépcsőn felfelé
  4. a combcsont felső része (tompor) jobban kiáll
  5. előrehaladott esetekben a medence és combizmok elvékonyodtak, sorvadtak

        Gyakran hibás hátulsó lábállások (talajon szűk, talajon tág, nyitott csánk)         hívják fel a figyelmet, mert ezek a dp. következtében is kialakulhatnak.

Mit jelentenek a különböző diszplázia fokozatok?
Alapvetően csak dp. mentes és diszpláziás ízület van. Ha a kutyák nagyobb része mentes lenne, ez a beosztás elegendő is volna. Mivel ettől igen messze vagyunk a várható mozgászavar megítélése, és a tenyészthetőség szempontjainak kialakítása miatt célszerű az érintett ízületeket súlyosság szerint tovább osztályozni. Bonyolítja a tájékozódást, hogy nincs egységes bírálati, ill. besorolási rendszer. Az ismertebb rendszerek: amerikai (OFA), angol-ausztrál (BVA), FCI ajánlás, egységes európai rendszer. Mi az FCI által javasolt bírálati módszert és besorolást használjuk. Ennek alapján mentes, átmeneti, enyhe, közepes és súlyos fokozatokat lehet megállapítani szigorú besorolási szabályok alapján. Hogy egy adott fajtánál mely kategóriába tartozó ebek tenyészthetők, azt az adott egyesület, vagy fajtagazda határozza meg. Nagy általánosságban a mentes, majdnem mentes és enyhe eredményű kutyák tenyészthetőek, és ezeknél általában még idős korban sem kell a csd. okozta sántaságtól tartani. A közepes és súlyos csd.-s ebek nem tenyészthetőek, náluk sántaság kialakulásával is számolni lehet. Meg kell jegyezni, hogy a rtg. lelet súlyossága és a sántaság foka között nem mindig van egyenes arányosság. Előfordul, hogy egy közepes dp.-s kutya súlyos sántaságot mutat, míg egy súlyos dp.-s jól dolgozik. (1-5. képek)

Mi a Norberg szög?
A Norberg f. szög egy a rtg. felvételen megszerkesztett szög, mely nem mindegyik, de az általunk is használt FCI által ajánlott rendszerben bírálati szempontként szerepel. A combcsontfejek középpontját összekötő egyeneseknek az ízületi gödör elülső szélével bezárt szöge. Azt mutatja meg  hogy a fej milyen mélyen helyezkedik el a medence ízületi gödrében. Hasznos segédeszköz a fej helyzetének megállapításában. Számszerűen fejezi ki azt, amit a bíráló szubjektíve többnyire meg tud ítélni, de a tévedés lehetőségét csökkenti. Sokan túlértékelik szerepét a bírálatban. Ez is csak egy szempont a sok másik között, önmagában félrevezető lehet.
(3. ábra)

Hogyan történik a szűrés?
A szűrés alapja a csípőízületről készített rtg. felvétel. Ehhez a kutyát altatni kell, mivel az értékelhető képhez megkívánt testhelyzetet (hanyatt fektetés, maximálisan nyújtott, befordított combcsontok, szimmetria) még teljesen elernyedt, altatott állaton sem könnyű biztosítani. Ha a felvétel nem megfelelő, akár az eb rossz beállítása, vagy bemozdulása, akár  felvételi technikai problémák miatt, a rtg. nem bírálható, az egész procedúrát meg kell ismételni. (4. ábra)
Az USA-ban kifejlesztettek egy másik módszert (PennHip), ahol egy speciális berendezésben két rtg. felvételt készítenek. Az elsőnél a csípőízületeket összepréselik, a másodiknál jelentős, de még megengedhető erővel szétfeszítik. A két képen a combcsontfejek távolságainak meghatározásával és viszonyításával egy számszerű érték adható, amely kifejezi az ízület lazaságát. A módszer előnye, hogy állítólag már fiatal korban  megbízható eredményű, ennek ellenére Európában még nem terjedt el.

Mikor, és hol szűressünk?
Mennél idősebb egy kutya, annál nagyobb biztonsággal lehet a csd. pontos fokát megállapítani. Féléves korban a "találat" biztonsága kb. 60%, 1 éves kor körül 80%, 2 évesen közel 100%. Ezért végleges, a törzskönyvbe is bejegyezhető igazolást fajtától és klubtól függően 12-24 hónapos kor után lehet csak kiadni. Ez nem jelenti azt, hogy korábban nem érdemes szűrni! Ha a fiatal kutya mozgásában, testtartásában bármilyen, csd-t is felvető gyanú támad, állatorvosi javaslatra a felvételt meg kell csinálni. Már néhány hónapos korban, ha a dp. pontos foka nem is, de az nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a kutya a későbbiekben a kedvezőbb, vagy a rosszabb kategóriákba fog-e tartozni. Ezzel a súlyos esetek már  kiszűrhetők. Hasonló megfontolás alapján célszerű "előszűrést" végezni 6-8 hónapos korban a tenyésztésre, vagy kiképzésre vásárolt kutyáknál is. Kedvezőtlen eredmény esetén a vitás, vagy jogi kérdések még idejében tisztázhatók. (A csd. mint örökletes jellegű rejtett hiba szavatossági eset.). (6. kép)
Egy kutyát életében egyszer -előszűrés esetén kétszer- kell szűretni. Válasszunk olyan rendelőt, kórházat ahol nagy rutinnal, megfelelő technikai felkészültséggel rendelkeznek. Ezzel a felesleges ismétlés nagy valószínűséggel elkerülhető.
Az egyesületek, fajtaklubok általában maghatározzák, hogy mely bíráló bizottságok, vagy állatorvosok véleményét fogadják el. Ha a tulajdonosnak van lehetősége választani, célszerű több fős (ált. 3 szakember) bíráló bizottsághoz beküldeni a felvételt. Bár a kategóriák pontosan meghatározottak, a természetre nehéz sémákat ráhúzni, nagy a "biológiai változatosság". Ebből kifolyólag sok a kategóriák közötti ún. "határeset". Ezek eldöntése nagy gyakorlatot, speciális jártasságot igényel és több felkészült bíráló esetén a helyes eredmény valószínűsége kétségtelenül nagyobb.

Mire kell odafigyelni kölyök vásárlásakor?
Feltehetőleg azért vásárolunk kutyát, hogy hosszú távra egészséges "barátunk", munkatársunk, esetleg tenyésztési ambíciónk alanya legyen, ezért célszerű "megbízható" helyről vásárolni. A megbízható nem feltétlenül, vagy nem csak a kiemelkedő kiállítási eredményt, vagy hangzatos kennelnevet jelenti. Nem árt utána érdeklődni a szülői vérvonalaknak, az esetleges előző almoknak, és amennyiben létezik ilyen, az adott fajtára jellemző terheltségek (az átlagosnál gyakrabban előforduló megbetegedések) szűrővizsgálatainak. Nagytestű kutyafajtáknál az egyik ilyen a csd. A szülőknek mindenképpen rendelkezniük kell megbízható eredetű, minimum enyhe eredményű  dp. szűrési igazolással. Nem árt, ha a csd. eredmény a szülői vonalakon minél tovább követhető. Az előző almok egyedeinek dp. eredményei szerencsés esetben az interneten elérhetők.
Lehetőség szerint mindig kössünk írásbeli szerződést, melyben szerepeljen, hogy milyen célra vásároltuk a kutyát, ill. kiköthetünk számunkra fontos kritériumokat. Ezzel sok esetben elejét vehetjük a későbbi elhúzódó jogi vitáknak. Egy ily módon leinformálható, és garanciát adó tenyészetből származó kölyök nyilván drágább. Nem kellő körültekintésünkért adott esetben viszont később fizethetünk meg drágán: a hozzánk nőtt kutya elvesztésével, az éveken át tartó gyógyszerezéssel, az állatorvosi, és esetleges műtéti költségekkel.

Melyik fajták a leginkább érintettek?
A csd. jellemzően a nagy (25 kg fölötti) és óriás testű fajták betegsége. Régebben, bár nyilván előfordult a dp. a természetes szelekció, ill. a munkateljesítményre való tenyésztői törekvés megfelelő gátat szabott a betegség elterjedésének. A kedvtelésből való ebtartás, a "pedigré" tenyésztés, és a hozzáértés nélküli "szaporítás" a dp. gyors, robbanásszerű terjedéséhez vezetett, ahogy ez sok fajtánál a 60-as, 70-es évekre be is következett. Ezt támasztja alá az a tapasztalat is, hogy míg kb. 30 évvel ezelőtt  a szánhúzó kutyákat és agarakat csd.-tól mentes fajtáknak tartották, manapság gyakran lehet találkozni közepes fokban dp.-s agarakkal és malamutokkal.
Elsők között a német juhászoknál kezdték el a szűrést, és az eredmények tenyésztésben való hasznosítását. Később a többi nagytestű fajtát is fokozatosan bevonták a szűrésbe. Pontos hazai statisztikánk nincs, a külföldi eredmények is országonként (populációnként) eltéréseket mutatnak, ezért sorrendet nem adunk meg, csak  a különféle listák elején szereplő fajtákból válogattunk: bernáthegyi, masztiffok, német juhász, retrieverek, rottweiler, kuvasz, újfundlandi, cocker spaniel, óriás schnauzer,  boxer, berni juhász.
Bár kétségtelen, hogy a nagytestű ebek a legérintettebbek, nem szabad elfelejtkeznünk a kisebbekről sem. Náluk a kis testtömeg miatti kisebb terhelés következtében a meglévő dp. tünetei  kevésbé jelentkeznek, ezért e vonatkozásban  ritkábban vizsgálják őket. Ahol viszont elkezdik a szűrést, ott többnyire meglepő adatok születnek. (126 magyarországi puli és pumi szűrési eredménye:17 mentes, 31 majdnem mentes, 60 enyhe, 14 közepes, 4 súlyos).
Ezek után nem meglepő, hogy az USA-ban 1974 óta egyre növekvő intenzitással folyik a nagytestű macskák (Maine Coon) csd. szűrése.(7. kép)
A csd. kutyán, macskán kívül más állatfajoknál és az embernél is előfordul.
Ezért szűrnek minden csecsemőt "csípőficamra", és az időben alkalmazott kezelés a későbbi tüneteket többnyire meg is előzi. Ennek ellenére -vagy talán éppen ezért- a kultúrkörnyezetben élő emberi populációkban a csd. nagy mértékben terjed.

Mit lehet tenni, hogyan lehet védekezni a csd. terjedése ellen?
A védekezés alapja a szűrés. Azonban ez csak az alap, és erre fel vagyunk készülve. Az országban kellő számú rtg-el felszerelt rendelő működik, vannak a bírálatot nemzetközileg is összehasonlítható szinten végző állatorvosok. Ezt az alapot viszont nem használjuk ki kellőképpen. Elég ehhez egy számadatot megnézni: Magyarországon évente 70-90.000 kutyát törzskönyveznek, az évi regisztrált dp. szűrések száma nem éri el a 2000-t. Ez semmiféle kommentárt nem igényel.
Jó lenne megváltoztatni a csd. szűrés adatkezelésének "szemérmességét" is. El kell dönteni, hogy egyesek egyéni érdekei (ne derüljön ki, hogy a tenyészkutyám dp.-s), vagy a köz, ill. egy fajta érdekeit tartjuk-e fontosabbnak. Az, hogy csak a "jó" adatok publikusak gátat szab az egyes vérvonalak genetikai feltérképezésének, valamint az egyed várható örökítő képessége megítélésének.

Milyen lehetőségek vannak a diszpláziás kutyák gyógykezelésére?
A közepes és súlyos dp.-s, többnyire már sántaságot is mutató állatok kezelésére több lehetőség van. Ennek ellenére tudomásul kell venni, hogy a kutya teljes terhelhetősége többnyire nem állítható vissza, de ház körül, társállatként fájdalommentes élet  biztosítható számára.
Enyhébb esetekben elegendő lehet a gyógyszeres kezelés ("porcvédő" gyógyszerek kúraszerű alkalmazása, szükség esetén fájdalomcsillapítók) és olyan kiegészítő beavatkozások, mint szükség estén a testsúly, és a terhelés (kimerítő játék, futtatás, munka) csökkentése.
Súlyosabb, esetleg már fiatal korban jelentkező tüneteknél szükség lehet műtéti beavatkozásra is. A gyakrabban végzett eljárások a következők:
-a fésűizom átmetszése: kétséges eredményű, többnyire legfeljebb átmeneti   eredményt hozó beavatkozás.
-a combcsontfej eltávolítása, álízület kialakítása: általában kielégítő eredményű műtét, többnyire végső esetben, akkor végezzük, ha más megoldás nem vehető igénybe.
-a medencecsont darabolásával az ízületi gödör ráfordítása a fejre: fiatal állatnál, ha még csontfelrakódások, kimaródások nincsenek többnyire jó eredménnyel alkalmazható.
-teljes csípőprotézis: a humán műtétekhez hasonlóan műanyag-fém kombinációjú új ízület kialakítása már az állatorvosi gyakorlatban is elérhető. A műtét utáni legnagyobb fokú mozgathatóságot ez biztosítja. Ára az említett műtétek közül a legmagasabb.
Az adott kezelés, műtét megválasztása mindig ortopédiában, ill. az adott műtéti technikában jártas állatorvos feladata. A szakmai irányelveken kívül mérlegelni kell a kutyatulajdonos szempontjait is (tartási körülmények, anyagi áldozatvállalás mértéke, a kutya hasznosítási módja, stb.)

---

 

ED-(Elbow Dysplazia)- Könyökizületi diszplázia

Hasonló a csípő diszpláziához, csak a könyökizületben fejlődik ki.

A könyökizületi diszplázia fokozatai:

ED 0- mentes

ED 1- enyhe

ED 2- közepes

ED 3- súlyos

---

 

Patella ficam- Térdkalács vele született ficama

Tünetei-- sántaság, mely rövid idő alatt megszűnik, a térd nyújtás nem kielégítő. Kétoldali ficam esetén megfigyelhető az állat un. guggoló állása, a térdizületek nagyok, kétfelé fordultak, a csánkok egymáshoz közel helyeződnek. Kezelése műtéti úton lehetséges.

Pár szó a kiállításokról

 

Mi is az a kiállítás?

A kiállítás tulajdonképpen show, de a tenyésztést is szolgálja egyben. Show, mert egy igazán jól megszervezett és kivitelezett kiállítás, ahol jelen vannak a leheto legjobb kutyák és felvezetők, igazán szemet gyönyörködtető látvány, mind a szakmai mind a laikus szemnek.

Tenyésztést is szolgálja, hiszen a bírálatok során az ember megismerkedik tenyésztőkkel, illetve a fajta más példányaival is. Barátságok szövődhetnek, valamint kialakulhatnak szakmai együttműködések is, amik szintén nem elhanyagolhatók, hiszen egy-egy alom megtervezésénél kikérhetjük más tenyésztők véleményét, illetve együtt építhetünk fel tenyésztési irányvonalakat, melyek természetesen szintén a fajta jobbítását kell, hogy szolgálják.

Egy-egy fajta tulajdonságait az ún. standard írja le. Ez egy tökéletes kutyát ír le, amilyen persze nincs, de minden kiállításon ezt a standard-et leginkább megközelítő kutya nyer. Továbbá a standard leírja a súlyos ill. a kizáró hibákat is, és egy bírónak ez alapján kell ítélnie. Természetesen egy adott fajtán belül több típus is előfordulhat. Itt már a bíró saját ízlése dönt, tehát egy-egy "felhozatalt" több bíró többféleképpen értékelhet.
 

Milyen magyar kiállítások vannak?

A kiállítások többfélék lehetnek, a tájjellegű kiállításoktól a CAC (nemzeti) kiállításokon keresztül a CACIB (nemzetközi) kiállításokig. Természetesen a tétek is ennek megfelelő sorrendben növekszenek, valamint a nevezett kutyák száma is, tehát egy CACIB-on általában mindig nagyobb dicsőség nyerni, mivel több kutya van jelen, illetve több külföldi és/vagy elismert kutya. Ezen túl léteznek Világ- ill. Európakiállítások is, amelyeket minden évben más ország rendezhet. A kiállításokon osztályonként ill. nemenként bírálják el egy adott fajta nevezett egyedeit. 8 osztály létezik: baby (3-6 hónapos korig), kölyök (6-9 hónapos korig), fiatal (9-18 hónapos korig), növendék (15-24 hónapos korig), nyílt (15 hónapos kortól), munka (15 hónapos kortól, valamint a fajtára előírt munkavizsgával kell rendelkeznie), champion (15 hónapos kortól, nemzeti vagy nemzetközi szépségchampionátussal rendelkező kutyák részére), végül a veterán osztály (8 éves kortól-korábban 7 éves kortól). Kiállításokon szerezhető címek: megfelelő, jó, nagyon jó, ill. kitűnő, valamint a kitűnő minősítést elért kutya esélyes a CAC, CACIB, HFGY, stb. címek elérésére. Léteznek ún. kiállításon kívűl elérhető címek is, ilyen például a HJCH (Hungária Junior Champion) vagy a HCH (Hungária Champion) cím is.


Hogyan készítsük fel kutyánkat és magunkat a kiállításra?

Először is soha nem szabad elfelejtenünk, hogy még a legtapasztaltabb bíró vagy kiállító is volt kezdő, tehát nem szabad olyan indokokkal kerülni a kiállításokat, hogy "nem tudom mit kell csinálni", "úgysem nyerünk" , stb. Mielőtt elhatároznánk, hogy kiállításra szeretnénk járni, mindenképpen kérjük ki a tenyésztő vagy a fajtát alaposan ismerő szakember véleményét. Ha a szakemberek szerint is érdemes vinnünk a kutyánkat kiállításra, azért előbb kezdünk el alaposan mérlegelni. A legtöbb kiállító ill. tenyésztő számára a kiállítás és a tenyésztés hobbi, és mint bármilyen más hobbi, ez is költségekkel jár. Kezdve ugyebár a kölyök megvásárlásától a jó minőségű táp etetésén, az orvosi kezeléseken át a nevezési díjak kifizetéséig. Ez utóbbi bizony nem kevés.

A kiállítások minden évben máshol kerülnek megrendezésre (eltekintve egy-egy kiállítástól), tehát az útiköltséggel is számolnunk kell. Ha már minden rendelkezésünkre áll, nekivághatunk a kiállításnak. Általában mindenki a másiktól "lesi el" a trükköket felvezetés terén, de egy-egy kiállítás után szerzett tapasztalatokat érdemes otthon gyakorolva kamatoztatni, hogy egyre jobban, a lehető legkevesebb hibával működjön, és a következő megmérettetésen a kutyánk is és mi is rutinosak legyünk.
 

Milyen idősen érdemes először elvinni kutyánkat a kiállításra?

Az előzőekben leírtak alapján már 3 hónapos kortól vihető a kutya kiállításra. Ilyen korban még nincs komoly tétje a kiállításnak, a komoly versengés 9 hónapos kortól kezdodik a fiatal osztályban. Azonban a baby és a kölyök osztály sem felesleges. Minél előbb kezdjük el kutyánkkal a kiállításokat, annál hamarabb válik rutinos showkutyává, hamar megszokja a rengeteg embert és kutyát, valamint a nem kis hangzavart. Én mindig azon a véleményen voltam, hogy minél előbb, annál jobb, hiszen annál ügyesebb lesz kutya és gazdi egyaránt, és nem a fiatal ill. más osztályokban - ahol már tétje is van a versengésnek - ügyetlenkednek majd a ringben.
 

Mi az a "ringdresszúra"?

A ringdresszúra a kutya felkészítése a kiállításra, pontosabban a ringben való helyes viselkedésre.
 

Mi történik a ringben?

A ringben zajlik a bírálat fajtánként, azon belül nemenként, azon belül osztályonként, azon belül pedig egyedenként. Mikor befejeződtek az egyedi bírálatok, utána osztálygyőzteseket választanak (ők a CAC-osok ill. a HPJ-sek, ha fiatal osztályról van szó), majd folytatódik a bírálat a következő osztállyal. Ha az összes osztállyal végeztek (nemenként) akkor zajlik a legszebb kan ill. szuka választás (amire csak a CAC-osok konkurálnak, tehát a baby, kölyök ill. a fiatal osztálygyőztes kutyák nem), ha nemzetközi (CACIB) kiállításról van szó. A legszebb kutya megkapja a CACIB-ot, 2. legszebb pedig a res.CACIB-ot (tehát ideális esetben 2 CACIB-os kutya van egy fajtán belül, a kan és a szuka). Tehát a fajtagyőztes címért ha minden osztályban történt nevezés, 6 kutya verseng: a 2 fiatal győztes kutya (kan, szuka), a 2 CACIB-os kutya (kan, szuka), valamint a két veterán kutya (kan, szuka).

Ha nem CACIB kiállításról van szó, hanem CAC-ról, akkor az összevetéskor a fajtagyőztes címért az összes osztálygyőztes jelen kell hogy legyen (a baby és a kölyök osztályt kivéve, mert ők nem konkurálnak a HFGY címért, azaz a Hungária Fajtagyőztes címért, ők csak egy rövid leírást kapnak, ill. az ígéretes, vagy nagyon ígéretes címet) ,és közülük kerül majd ki a fajtagyőztes kutya.
 

Hogyan váljak jó kiállítóvá?

Jó kiállítóvá válni egyszerű, mégis bonyolult feladat. Egyszerű, mert mondhatnánk azt, hogy csak meg kell tanulni helyesen felvezetni a kutyát, de ez is óriási feladat a kezdő kiállítónak, főleg egy rutintalan kutyával. Emellett vannak apróbb, de nem jelentéktelen dolgok is. Például az öltözködés. Egy-egy kiállítás alkalmával illik legalább annyival megtisztelni a bírót, hogy nem trikóban, rövidnadrágban és strandpapucsban libbenünk be a ringbe, akármilyen meleg is van. Nem elhanyagolható az sem, hogy az elemi udvariasság szabályait betartsuk, tehát ha a kutyánk nem olyan minősítést kap, amilyet mi elvártunk, akkor se idegesen, morgolódva kapjuk ki a bírálati lapot a bíró kezébol, hanem hallgassuk végig mit mondd, mert általában ez építő szándékú kritika, és sokat tanulhatunk belőle. Ahogy egy üzleti találkozóról, a kiállításról sem illik elkésni, illetve az utolsó pillanatban ékezni. Persze, mindenkivel előfordulhat ilyesmi, de lehetőség szerint figyeljünk oda, hogy időben érjünk oda a bírálatra. Célszerű minimum egy órával előbb odaérni a kiállításra, hiszen bele kell kalkulálni a parkolást, a bejáratnál álló általában hosszú sort, amikor is a visszaigazolásokat és a kutyák oltási könyvét nézik. Ezután a katalógusért is el "kell" menni, abból kiderül, hogy hányas körben és hányadikként bírálják fajtánkat, bár általában ez a ringeknél is ki van írva.

Ezután meg kell keresni a fajtánk ringjét, ahol majd a bírálat történik. A ringben a visszaigazolásunk segítségével át tudjuk venni a startszámunkat. Tehát ez mind-mind időt igényel, ezért nem célszerű arra az időpontra "odaesni", mert könnyen elkésés lehet a vége.


Milyen a jó felvezetés/felvezető?

A jó felvezetés a kutya legelőnyösebb oldaláról való bemutatását jelenti. Mivel minden kutyának vannak hibái, ezért a jó handler (azaz felvezető) ezeket igyekszik a legkisebb mértékig láthatóvá tenni. Persze az alapos bírót megtéveszteni nagyon nehéz, de a jó beállítással, illetve a megfelelő mozgással (hibától függően persze) leplezhetünk hibákat. A jó felvezetés közben a bíró a kutyát látja, tehát fontos, hogy soha ne kerüljünk a bíró és a kutya közé, hiszen a bíró nem minket, hanem a kutyát szeretné bírálni. A jó felvezető harmonikusan tud együtt mozogni a kutyával, figyelve annak ritmusára, és tartva a kutyával a folyamatos kapcsolatot. Állásban történő bírálatnál meg kell tudni mutatni a kutya fogazatát, ezt célszerű már otthon is gyakorolni.


A shar-pei felvezetése és beállítása

 A mozgásnál a már fentebb leírtak alapján csak ara kell figyelni, hogy a kutya ránk, vagy a távolba figyeljen, tehát ne a földön húzza végig az orrát, mert az már teljesen más mozgást eredményez, és nem is szép, valamit fel kell tudni venni kutyánk mozgásának ritmusát. Beállításnál figyelni kell arra, hogy az elülső és a hátulsó végtagok is párhuzamosak legyenek, és a kutya ne "dőljön" se előre, se hátra. A hátulsó végtagok beállításánál figyeljünk arra, hogy ne húzzuk ki túlságosan a lábakat, bőven elég annyira, hogy a csánkok merőlegesek legyenek a talajra.

Röviden ennyi, de ha mégis úgy érezzük, hogy ez nem igazán megy, forduljunk tapasztalt, profi felvezetőhöz!
 

Kiállításra megyek, mit vigyek magammal?

 Amik mindenképpen szükségesek: érvényes oltási könyv, visszaigazolás (amit a nevezés után a rendező szervezet küld a nevezés elfogadásáról), eredeti törzskönyv, illetve a teljesítményfüzet (ezt a kiállításon is lehet venni, párszáz forint). Arra figyeljünk még, hogy tálat, és egy kis vizet mindenképpen vigyünk kutyánknak. Most már szinte az összes kiállításon elérhető ivóvíz, de én mindig viszek magammal plusszot egy üdítős flakonban. Célszerű egy rongy is, amit benedvesítünk, vagy babapopsitörlő, amivel esetleg áttöröljük kutyánkat, mielőtt bemennénk a ringbe, ettől kicsit fényesebb lesz a szőr, valamint az esetleges port, vagy sarat is el tudjuk távolítani róla. Mindenképp vigyünk magunkkal felvezető pórázt. A jó felvezető póráz olyan, mintha nem is lenne a kutyán semmi. Tehát mindenféle színes póráz nem éppen a legmegfelelőbb. Ha még nincs felvezető pórázunk, akkor sem kell kétségbe esni, mert minden kiállításon lehet kapni az árusoktól.

Célszerű még vinni egy pokrócot is, ahova kutyánk esetleg lefekhet, vagy egy ketrecet melyben a kutya nyugodtan pihenhet.
 

Mi az a junior handling/profi handling?

Mint említettem, léteznek profi felvezetők, ún. handlerek. Nagyon sok országban külön iskolák, tanfolyamok állnak rendelkezésre ennek elsajátításához, egészen fiatal kortól. A junior handling ennek a versenye, amit minden kiállításon a Best In Show program keretén belül megrendeznek. Ez, a hazánkban is egyre népszerűbb versengés nem csak arról szól, hogy milyen aranyos a gyerek a kutyával. Ez komoly felkészülést igényel az ifjú felvezetőtől, hiszen itt komolyabb dolgokat kérnek tőle, mint ha egyszerűen csak a ringben vezetne fel kutyát a bírálatra. Különböző mozgatásbeli alakzatokat kérhetnek tőle (pl. T alak, vagy a háromszög alak, stb.). Itt nagyon kell figyelnie, hogy soha ne takarja a kutyát, ráadásul még arra is, hogy a kutya mozgását lehetőleg ne törje meg. Fontos, hogy itt nem a kutyát, illetve annak minőségét, mozgását figyelik, hanem a fiatal felvezetőét (azaz a junior handlerét). A junior handlerekből sokan "elkopnak", megunják, vagy egyszerűen nem nekik való. A bent maradtak közül azonban nagyon sokan továbbfejlesztik a fiatal éveikben tanultakat, tanulnak kutyakozmetikát és igazi profi handlerekké válnak. Egyre több gazdi ismeri fel a handlerek jelentőségét, hiszen nem mindegy, hogy kutyánk hogy mutat a ringben. A profi handlereknek rendelkezniük kell egyfajta kutyás alapismerettel, értem ezalatt a különböző fajták ismeretét, azt, hogy nagyjából egy-egy fajtának hogy kell kinézni, az alapvető fajtajellegekkel tisztában kell lenniük. Ez alapján tudnak csak elvállalni kutyát, hiszen a handler szakma egyik legfontosabb alappillére, hogy a kutyát a lehető legjobb formában mutassa be a felvezető, annak apróbb hibáit eltakarva, vagy legalábbis leplezve. Persze a jó bírót nem csaphatja be még a legprofibb handler sem, de egy kis optikai csalással sokmindent el lehet érni. Persze csak az apróbb hibáknál, a durvább anatómiai vagy fajtajellegbeli hibákat nem lehet leplezni, és én úgy gondolom nem is érdemes.

forrás:Takács Eszter